Allen alkancellár és a Du nővérek interjúja
A MBTI lázának középpontjában Dél-Korea áll
A MBTI-t a toborzásban is alkalmazzák
Kommunikációs eszközzé fejlődött

Liz Allen, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának nyilvános diplomáciáért felelős alkancellárja december 1-jén (12.1) Dél-Koreába látogatott, hogy részt vegyen a koreai-amerikai nyilvános diplomáciai párbeszédben.

Az amerikai nagykövetség jóvoltából interjút készíthettem Allen alkancellárral, és a legjobban az érdekelte őt, hogy Dél-Koreában milyen a „MBTI” láz.

A beszélgetés során elmagyaráztam Allen alkancellárnak, hogy a MBTI Dél-Koreában nem csupán egy egyszerű személyiségteszt, hanem a „kommunikáció eszköze” lett.

A mai Dél-Koreában, amikor az emberek először találkoznak, a beszélgetés megnyitója általában a MBTI. A MBTI-ről szóló rövid beszélgetés fontos információt nyújt egymás megértéséhez és a kommunikációhoz.

Például, én, mint egy ENTP-s „erős” személy, ha egy I-s személyiséggel találkozom, akkor igyekszem figyelembe venni őt és csökkenteni a hangulatot. Ha egy F-s személyiséggel találkozom, akkor óvatosabban próbálok kommunikálni és figyelembe venni az érzelmeit, míg egy T-s személyiséggel a szokásos módon, közvetlenül kommunikálok. Így a MBTI egy fontos eszköz a kommunikációhoz az embereknek megfelelően.

A Z generáció észrevette, hogy ez a kommunikációt megkönnyíti, és ezt felhasználják a randevúk során is. A YouTube-on és a blogokon számtalan „MBTI szerint randevú” és közvetlenebbül „MBTI szerint hogyan kell valakit megkörnyékezni” tartalmat találunk. A MBTI-s jellemzők alapján készült tartalmak a kommentároknál mindig nagy érdeklődésre tartanak számot, a párkapcsolati ideálistól a szakítás okáig mindent részletesen elemeznek.

A kommunikációs kísérleteken túlmenően, a randevú piacon gyakori a saját személyiségünk megismerése és az MBTI-ban a sajátunkkal kompatibilis partner megtalálása is.

Egyetemek fesztiváljain az egyik standon lehetőség volt arra, hogy a mobiltelefonos számot behelyezzük a nekünk tetsző MBTI-t tartalmazó kosárba, és így párosíthassák az embereket.

Valójában nemrégiben, amikor közvetítettem randevúkat, azt tapasztaltam, hogy „Én F-s partnert keresek, az ST-t kerüld el” – ilyen konkrét kéréseket kaptam, ami még inkább megerősítette ezt a jelenséget.

Dél-Koreában a MBTI természetesen a divatos mémek fő témája. Nemrégiben a legnagyobb népszerűségnek örvendő tartalom az Instagram Reels-en a „Szomorú vagyok, ezért kenyeret vettem” volt, ami a különféle emberek reakcióira kérdezett rá. Általában a T-k erre a kérdésre úgy válaszoltak, hogy „Milyen kenyeret vettél? Hol van a kenyér?”, míg az F-k „Miért vagy szomorú? Jól vagy?” -re. A teljesen eltérő válaszok ugyanazon a kérdésre nagy szórakozást jelentettek és mémmé váltak, a közös vonások miatt.

De mi a helyzet a dél-koreai munkaerőpiacon? A munkaerőpiacon is elkezdtük figyelembe venni a MBTI-t a toborzás során. Az online toborzási platformokon könnyen találhatunk olyan hirdetéseket, ahol az „E” típusú, élénk személyiséget vagy a „J” típusú, tervezettséget hangsúlyozzák. Vannak olyan toborzási hirdetések is, amelyekben a jelentkezőknek be kell mutatniuk a MBTI típusukat az önéletrajzban, vagy a MBTI alapján kell bemutatniuk a saját erősségeiket és gyengeségeiket.

Persze, ennek kapcsán sok aggodalom is felmerült. Egyes szakértők szerint a túlzott MBTI-re támaszkodás nem egészséges, és nincs tudományos alapja. Különösen a túléléssel kapcsolatos munkaerőpiacon, a MBTI alapján történő döntés nagyon kényes kérdés lehet. A megfelelő felhasználás jó, de a vakhit veszélyes. Vigyázni kell arra, hogy ne használjuk a MBTI-t diszkriminációs eszközként.

De a vita ellenére a MBTI Dél-Koreában a fő kommunikációs eszközként használatos, ezért ha van, aki „én nem hiszek ezekbe!” – mondja és még csak ki sem próbálta, azonnal végezze el a tesztet és csatlakozzon a kommunikációhoz.

Különben nagy nevetés lehet a vége. Néhány hónapja egy komédia-műsorban Kim Jong-in, a Nemzeti Erő Pártjának korábbi elnöki tanácsadója nem értette a MBTI-ről szóló kérdést, és „MB” (Lee Myung-bak, a volt elnök) válaszolt, ami nagy szenzációt váltott ki. A MBTI nem ismerése vicces.

Így a MBTI Dél-Koreában a „közös tudás” (nem szakmai tudás, hanem általános tudás, amelyet a normális embernek meg kellene tudnia) lett, anélkül nem lehet kommunikálni.

A MBTI nem csak egy egyszerű személyiségteszt, hanem a mai Dél-Koreában erős kommunikációs eszközként használják, a rövid beszélgetésektől a randevúkon át a mémekig és a munkavállalásig. Ezért ismerd meg a MBTI-t! Csak így lehet kommunikálni!

※ A cikket én írtam, és aNői Gazdasági Újság cikkeszövegét fordítottam.